9. A lesifotós okozta káosz

Sziasztok!

Átléptük a 710 oldal megjelenítést! Ennek örömére meg is hoztam a 9. részt!

Azonban! Nagyon hiányolom a komikat! Nem sokat írtok..:( Örülnék, ha ez egy kicsit megváltozna;)

Remélem tetszeni fog ez a fejezet!

Vivi xx :)

9. Fejezet

A lesifotós okozta káosz

Miután csókunkat egy villanás zavarta meg, Harry utasított gyorsan:

   - Vivi! Meg ne fordulj!- kezdte hangosan -Lassan hátrálj oda a az ablak alatti fal részhez.

   -Hogy mi?- értetlenkedtem

   -Csak tedd ezt! Ott nem láthatnak meg! Különben nagy bajba kerülhetünk!- mondta utasító hangnemben

Nem tudtam, hogy mit tegyek. Jó persze mondta, hogy mit kéne, de világ életemben kíváncsi ember voltam. Egyszerűen nem bírtam legyőzni ezt az érzést.

Lassan, de biztosan fordultam meg. 

Újabb villanás vakított el, majd automatikusan az arcom elé kaptam a kezem. Vissza fordultam és elindultam az ablakhoz.

   -Vivi!- kiabált Harry -Nem meg mondtam, hogy...

   -Nyugi, Harry! Biztos nem tudott rendesen lefényképezni!- nyugtattam, bár én is ideges voltam

Ugyanis a titokzatos villanásokat egy vaku okozta. Egy paparazzi csimpaszkodott a ház előtti fán, de kameráját el nem fordította rólunk egy pillanatra sem. 

   -Úgy hátrálj, hogy minél több mindent takarj magadból! 

   -Hajamat gyorsan előrekaptam- legalább a hosszát nem fogják tudni -Majd gondosan eltakargattam a kezemmel. 

Mikor odaértem a 'fedezékhez' Harry lépett az ablakhoz, és berántotta a függönyt. 

Na igen. Ez előbb is eszébe juthatott volna...Most már mindegy- gondoltam.

   -Úramistenem!- kiáltottam fel, mikor észhez tértem, és rájöttem, hogy pontosan mit is tettem.
   -Valami baj van?- érdeklődött Harry
   -Baj?! Szerinted minden rendben van?- kérdeztem cinikussággal a hangomban
   -Figyi...a fotó dolgot el intézzük. Nyugi! Minden rendben lesz!
   -Kit érdekel az a...ömm...szerencsétlen fotó?!- kiabáltam vele
   -Ezt nem értem...- vágott teljesen értetlen fejet
   -Mi csókolóztunk! Ez téged nem is zavar?!- rivalltam rá
   -Öhmm...- vágott tanácstalan fejet -Nem igazán- fojtatta halkan
   -Ezt nem hiszem el!
Nem érdekli...Hogy lehet, hogy nem zavarja?! Nekem személy szerint óriási nagy bűntudatom van. Én..egyszerűen nem is értem, hogy hogyan történhetett ez meg.! Szörnyű érzésem van, olyan..nem is tudom. A gyomromban fura érzés van. Nagyon rossz.
   -Szerintem menj és aludj egyet! Jót fog tenni! De nyugi..okés?
   -Jó.- adtam be a derekamat
Már léptem volna be Niall szobájába- Vivust keresem indokkal -mikor eszembe jutott valami, pontosabban valaki. Márk!
   -Harry!- rontottam vissza göndörke szobájába
   -Igen?- rezdült össze Harry, majd fel is ugrott ijedtében -Hallhatlak!- mondta zavartan
Nem hiszem el! Nem rég csókolóztunk- amibe mellesleg bele se tudok gondolni -és ennyit mond: Hallgatlak!
Mintha mi sem történt volna.
   -Márk!- próbáltam finoman utalni problémámra
   -Mi van vele?
   -Ha meg látja a képeket a neten vagy az újságokba, nekem annyi! Hogy tehettem ezt vele?!- kérdeztem immár magamtól
Eddig ebbe bele sem gondoltam. Megcsaltam Márkot! Jó..persze hivatalosan nem, de akkor is!
   -Majd elintézzük valahogy!- mondta tömören, jelezve, hogy nem mennék-e már ki.
Nem válaszoltam csak el indultam kifele. A konyhába tartottam, ugyanis onnan halottam barátosném hangját.
Megint beugrott valami és ma már harmadszor rohantam 'barátom' szobájába.
   -Mi van már megint?!- förmedt rám...úgy látszik kezdem idegesíteni.
Jó, persze megértem. Komoly karrierje van, és nem biztos, hogy ez jót tesz neki. Ezért nem is haragudtam rá.
   -A többieknek el mondjuk?- kezdtem a lényegre térve
Harry felém fordult. Úgy látszik egy egy jó kérdés számára is.
   -Fogalmam sincs.- gondolkodott el
   -Ugye azt tudod, hogy én lány vagyok.- erre a kijelenésre furcsán nézett rám, ezért fojtattam -A legjobb barátnőm itt van tőlem pár szobára. Sosem tudnám magamban tartani előtte.
   -Értem. De ha te elmondod neki, akkor én meg Louisnak!- mondta teljes egészében. -Nekem ő olyan, mint neked Vivus! Így jó lesz?
   -Nem tudom! De nincs már választásunk.- egyeztem bele
Elgondolkodtam, majd megszólaltam:
   -Vagyis ez egyenlő annyival, mintha kiállnánk a nappali közepére és kikiabálnánk.- nyitottam fel a szemét.
   -Akkor nem tudom mi legyen.
   -Hát, én sem!- rogytam ágyára
   -Vagyis én mégis tudom! El kell nekik mondanunk.
   -Mert?- néztem most én értetlenül.
   -Úgyis megtudják. Ha nem tőlünk akkor az holnapi újságból. Már látom is a címlapokat! "Harry Styles titokzatos barátnője. Vagy nem is olyan titokzatos? Az 5. oldalon kiderül!"
   -Igazad van. Akkor menjünk!

Lementünk a nappaliba, majd szóltunk mindenkinek.
   -Fiúk és Vivus! Mondanunk kell valamit!- kezdtük szorongó fejet vágva.

Véleményeket léci! Ha tetszett iratkozzatok fel a rendszeres olvasók közé!:$
További jó olvasást: Vivi xx